Kattog az írógépem…regényt írok, de ha vers lesz annak is örülni fogok!
Csattognak a betűk, verem rendesen a gombokat,
Nem kímélem erőmet, s eközben írom a gondolataimat!
Nem olyan egyszerű Őrültnek lenni, és a világnak szépen integetni…
Pedig a Világ néha vissza nevet, fojtogat , szorít,de egyre csak hiteget..
Elhiteti hogy Őrültségem nem ragályos, elhiteti a boldogságom
Elhitet ez mindent velem, csak nyomjam a gombokat , de azt rendesen!
Ha egyszer majd befejezem, a saját regényem
Meghívom a Jó Istent a felolvasó estémre!
Kattog a gépem tovább rendesen, nem hiszi el hogy lassan este lett,
Ha nem hiszi Ő baja, a többi az enyém, ezért mondom mindig írónak lenni nehéz!
Ha a szó megmaradna, s többet nem szállna…talán írni is könnyebb volna
De a szó nem akar maradni, hibába mondjuk neki
Kattog az írógépem…pedig szóltam , kapcs ki!!!!
Szunyogi Béni
